Az Aranysörte birtok

Becce dűlő – a birtokmag

 A képen alul jelölt területen negyedén kezdtünk el gazdálkodni, és aztán egyenként megvásároltam / bérbe vettem a szomszédos vágókat. A képen látszik, hogy (a sajóteleki részen kényszerűségből megvásárolt telek kivételével) az 1858-as telekviszonyokat sikerült helyreállítani. 

Becce hegy talaja nagyon kötött meszes, dolomitos agyag – ami a szőlő fajtajellegének előtérbe hozását, és a koncentrált ízek kialakulását segíti (megfelelő terméskorlátozás mellett).

A beccei területeken furmint, juhfark és a történelmi szőlőfajták teremnek.

Halomi dűlő

 A Halom hegy egy tanúhegy, az ország egyik legkiválóbb termőhelye, amelyek egyik legnagyobb átka, hogy a Balatonra néz és sajnos egy nyaralófalu épült ki rajta. A képen látható, hogy az eredetileg korrekt megélhetést adó birtokok hogyan lettek nyaraló méretű darabokra felszabdalva – így mi is csak igen keveset tudtunk megvásárolni ebből a csodás földből. 

A talaja összetett, egy vékony termőréteg alatt több sorban bazaltömlések nyoma látható, amelyből a kiázó fémes elemek az altalaj agyagrétegét vöröses színűre festették. Ez a talaj a szőlőnek olyan termőhelyi jelleget ad, ami – jó fajtaválasztás esetén – pompásan egészíti ki a borban a szőlő fajtajellegét.

Furmint és juhfark terem itt, amiből (sárfehérrel házasítva) történelmi küvét fogunk készíteni.

Kútfői dűlő

Az 1858-as térképen látható, hogy Halom hegy kaszálóként művelhető területeit nem szőlőtermelésre használták. A falunak ugyanis “szűk határa” volt, azaz a kalászosok termelésére kevés használható terület állt rendelkezésre. Így sem a “Kút fétti dűlőnek”, sem az egykori Nemesmezőnek a területén nem volt szőlőtermelés – annak ellenére, hogy a bejelölt terület nyugati része még a lávaömlési terület része volt. A terület északi részének közepén a Halom hegyi vörösagyag is megtalálható. Az erózió során a terület közepén lejtőtörmelékes lösz, a délnyugati részén pedig vaslencsés vályogtalaj található. 

A bazaltos, és a vaslencsés részen furmintot termelünk, ahol a terroir hatás “Béres-csepp” ízzel járul hozzá a “Balaton-felvidék matadorjának” tartott szőlőfajta egyedi jellegének kialakulásához. A terület közepén sárga muskotály terem, amely a löszös-agyagos talajon nyeri el különleges gyümölcsösségét. A terület északi részét kékfrankos foglalja el, amely pazarul aknázza ki a vörösagyagos-bazaltos talajt.